2012. május 31., csütörtök

Nem evő gyerekeknek 1.

Mivel a fiaim nem valami nagy étvágyúak, mindig kreatívkodom, hátha valami megtetszik nekik. Nem csak az ízekkel, de az ételek tálalásával is próbálom felkelteni az érdeklődésüket. A képen látható gyors reggelihez, uzsonnához nem kell semmi drága eszköz. Egy sima (műanyag) süti szaggató, teljes kiörlésű toast kenyér és kakaós krém. Szeretjük az új magas kakaó tartalmú, valóban csoki krémet, így most az került rá. Vonat rajongóknak kifejezetten ajánlott ;)

2012. május 28., hétfő

Bögrés brownie



Egy igazán egyszerű és gyors "süti" igazi cup, vagyis mug cake :)
A régi blogról ismerős lehet ;)
Kiváló olyan alkalmakkor, amikor "csak valami édeset, de gyorsan" akar enni az ember. Esetleg épp rossz passzban van. Én mindig azt mondom, hogy igenis gyógyító az édesség. Nem a testet, csak a lelket gyógyíthatja. A csokis dolgok meg aztán egyébként is erről híresek :)
Semmi sütőforma nem szükséges, csak egy nagyobbacska bögre kell hozzá.

Bögrés Brownie
A bögrébe tettem:
4 evőkanál lisztet, (ezt tönkölyből is lehet)
4 e.k cukrot, (ha a csoki magas kakaó tartalmú, de mi szeretjük az édeset, akkor kell ennyi. Ha kisebb százalékban tartalmaz kakaót (pl 65% alatt), akkor arányosan csökkenthetjük a cukor mennyiségét),
3 e.k. tejet,
2 e.k. olajat, (a tejjel és az olajjal kicsit lehet variálni, kicsit több tej, kevesebb olaj)
2 e.k csokit (csokforgácsot én hámozóval szoktam tábla étcsoki széléből csinálni),
1 e.k. (holland) kakaóport, és
1 tojást.

Összekeverjük az egészet a bögrében villával, és a mikróban kb 700W-on 3-3,5p-ig "sütjük". Érdemes legalább félidőben kicsit leállítani a mikorót, megnézni, szagolni, hogy nem kap-e oda. Keverni semmiképp nem szabad. Inkább kevesebbet kell bent legyen, mint h elszenesedjen (jártam már így). Akkor jó a brownie, ha inkább még kicsit "szottyos". Ha elkészült, hagyjuk hűlni. Kb. 5perc után már ehető is. Vanília fagyival esetleg tejszínhabbal is fogyaszthatjuk.
Jó étvágyat!

2012. május 24., csütörtök

Tavaszias amerikai palacsinta



Ha már itt az eper szezon, a sima amerikai palacsintát fel lehet dobni vele.
A régi alaprecept csak pár kiegészítővel.

Recept:
20 dkg liszt (én tönköly fehéret használtam)
1 evőkanál sütőpor (DM, Alnatura borköveset szoktam és kevesebbet)
1 késhegy szódabikarbóna
4 dl tej
1 tojás (ha kicsi, akkor inkább 2)
csipet só
vaj (a serpenyőbe, de a tésztába is lehet kevés puha vajat tenni)

A hozzávalókat robotgéppel összekeverem, majd kb 5-10percig állni hagyom.
Felmelegítem a palacsintasütőt (ennek hiányában serpenyőt), kevés vajat (esetleg olajat) teszek bele. Ha már elég meleg (nekem elektromos 5ös fokozat, teflon), akkor evőkanállal a serpenyőbe kanalazok egy adagot. Kb. egy kanál egy palacsinta. Nem kell szétoszlatni, a lényeg, hogy pont egy helyre öntsük és majd magától szétterül kicsit. Amikor kezd buborékos lenni a teteje, akkor átfordítom lapáttal. Nem sokat kell sütni, így haladósabb mint a sima palacsinta és nem szakad! :)

Ezt az alapot aztán variálhatjuk sokféleképpen. Én most epret és tejszínhabot tettem rá és kevés juharszirupot öntöttem a tetejére. A gyerekek szeretik csokisziruppal és tejszínhabbal is, de a klasszikus lekváros, nutellás stb is könnyen kivitelezhető.
Azért is szeretem, mert a tésztájában egyáltalán nincsen cukor. Ezzel az epres megoldással is elég alacsonyan lehet tartani a szénhidráttartalmat.

Egy tipp:
Én a tésztájába szoktam kevés őrölt fahéjat tenni, így még finomabb lesz a végeredmény ;)

2012. május 22., kedd

marcipán1

A hét végén a Nobu-ban jártunk nagyobbik csemetémmel. Ott alkalmunk volt a sushi készítésen kívül marcipánból is alkotni ezt azt. Íme kettőnk eredménye:

2012. május 21., hétfő

facebook

Elindult a hivatalos facebook oldal http://www.facebook.com/DeNusi lehet like-olni, később majd megosztani is ;)

2012. május 20., vasárnap

Csúsztatott palacsinta


2009. febr.

Gyerekkorom nagy kedvence és most se nagyon tudok ellenállni neki. Talán ez volt az első recept amit tudtam. Hamarabb, mint a sima palacsintáét az biztos. Már nagyon hamar befogott apu -igen ő, mert ő ennek a nagymestere- a készítésébe. Rám jutott a szórás. Van hozzá egy versike, amit hamar megtanultam aputól. Egyszerű, de a mai napig ez alapján csinálom:

"ahány tojás, annyi liszt; fele cukor, fele tej"
ennyi az egész :)
Hagyományosan mindig 10tojásból csináltuk és csinálom a mai napig. Ebből a mennyiségből lesz egy tortányi halom.Természetesen lehet variálni a mennyiségeket, de a versike akkor is érvényes. Nem valami diétás kaja, sőt a cukor-diétámmal teljesen ellentétes, de néha kedélyállapottól függően egyszerűen muszáj csinálnom.

Tehát vettem

10tojást
10dkg lisztet ( kevésnek tűnhet de ennyi kell)
5dkg cukrot
fél liter tejet
Szóráshoz: cukor és kakaópor ( én szerencsit, vagy hollandot használok általában).

A tojásokat külön választottam úgy, hogy a sárgákat tettem egy nagyobb tálba. Majd bele a liszt, a cukor fele kb. ( de mehet az egész is, csak akkor esélyes a palacsinta leragadása; továbbá lehet csak a tojáshabba tenni, de akkor nem lesz az igazi, viszont tutira elkerüljük a leragadást), és a fél liter tej. Ezeket robotgéppel összedolgozom. Majd tiszta keverőkkel a tojás fehérjét ( és az esetleges maradék cukrot) kemény habbá verem. Palacsintasütőbe kevés olajat melegítek, közben a hab nagyjából felét ( lehet az egészet, de nekem így jobb, h nem törik össze az egész hab a végére) "beleszaggatom" a tésztába. Madártejhez hasonlatos lesz a kinézete. Kicsit összeforgatom, de vigyázok, hogy ne nagyon törjem össze a habot. Majd merőkanállal minden egyes palacsintánál úgy merek, hogy mindig legyen benne megfelelően hab is és tészta is. A palacsintáknak csak az egyik oldalát kell megsütni, majd kicsúsztatni egy nagy tálra. Innen is van a neve: csúsztatott palacsinta (szokták még palacsinta tortának is nevezni). A tálnak tényleg nagynak és enyhén mélyülőnek kell lennie, mert majd megolvad a kakaós cukor és a csokimassza kifolyik.

Mikor kicsúsztattam a palacsintát a tálra, alaposan megszórom kakaós cukorral, úgy, hogy mindenütt fedje. A kakaós cukrot ránézésre keverem. Az a lényeg, hogy ne világos cukros legyen, hanem rendesen kakaó színű sok sok (holland) kakaóporral. A palacsintákat folyamatosan egymásra csúsztatom, mindig még forrón megszórva a kakaós cukorral. Érdemes figyelni, hogy a hab eloszlása úgy legyen, vagy úgy csúsztassuk ki a palacsintát, hogy nagyjából mindig egyenes maradjon a "torony".

Mikor végeztünk és a tetejét is jól megszórtuk, kicsit hagyjuk állni, hogy a cukor megolvadhasson. Én max. fél órát tudok várni, de elég szokott lenni. Tortaszerűen lehet felvágni és hűtőben eltartható ( nálunk gyorsan fogy). Hidegen talán még jobb is :)

2012. május 19., szombat

cupcake1


Egy kis dekoráló próbálkozás marcipánnal

Mákosguba

2009.
Megcsináltam életem első, teljesen önálló mákos gubáját. Azért önálló, mert gyerekként sokszor segétkeztem apukám mellett, mikor ő készítette. Ez mondjuk nyomaiba nem ér azoknak amiket ő csinált. Már eleve azért se, mert én átlag magyar szokás szerint kifliből csináltam ( ezzel a verzióval először főiskolán találkoztam, csodálkoztam is rendesen). Apu mindig fonott kalácsot használt és sosem volt rajta semmiféle öntet, hanem önmagában volt épp elég édes, épp elég nedves, és épp elég szikkadt is egyben.
Azért leírom, h most hogyan készült:
8-10 szikkadtam kifli
kb 5-6dl tej
1 vanilincukor
1ek kristálycukor
1citrom reszelt héja
porcukor
mák
kb 3dkg margarin
A kiflit felkarikáztam. Egy nagy szögletes tűzálló tálat kikentem margarinnal. Bekapcsoltam a sütőt 180fokra. A tejet összekevertem a vanilincukorral, a sima cukorral, a maradék margarinnal és a reszelt citromhéjjal, majd mikróban felforrósítottam. A kiflit a tálba tettem, meg locsoltam a tej felével, majd mákkal és óvatosan összeforgattam. Aztán a tej másik fele és még mák ízlés szerint. Kevés porcukrot szórtam még a tetejére, de ez sütés után is jó. Majd be a sütőbe és kb 10perc alatt kicsit megpirongattam. Sima vaníliás öntetet ( öntetpor) lehet hozzá, v cukrozva is ehető.

Az úgy volt

hogy tizenéves koromtól imádok kalandozni a desszertek világában.
Eleinte családi recepteket próbáltam csak megvalósítani, majd jöttek a receptkönyvek, később az internet. A "ki kell próbálnom" nagy hajtó erő volt régen is és most is. Sütöttem mikor bánatom volt és sütöttem mikor öröm ért. Ez amolyan lelki dolog nálam. Előfordul, hogy képtelen vagyok sütni. Mikor épp milyen időszakom van. A sütik hozták magukkal a dekorálást is. Hogy ne csak a formából kivett gőzölgő finomság legyen önmagában az élvezet, de már annak látványa is. A netről folyamatosan gyűjtöttem és gyűjtöm az inspirációt. Persze közel sem vagyok cukrász, sőőőt! Totál amatőr vagyok :)
Próbálkozom, kísérletezek és ez így izgalmas.
Pár éve közbeszólt a cukorbetegségem. Át kellett gondolnom a dolgokat. Lemondani semmiképp nem akartam a sütikről a sütésről. Így a kísérletek tovább folytak, folynak. Hogyan lehet még kevesebb cukorral, másféle liszttel, más összetevőkkel ugyan olyan szépet és finomat alkotni.
Régi blogomból előkerül pár recept és kép, így pár embernek ismerősek lesznek ezek a bejegyzések.
A blogban az elmúlt években készített finomságok mellett újabb próbálkozásaimat is bemutatom. Pár recept, sok kép, ez az amit ígérhetek! :)